Sziasztok!

Panaszkodnék kicsit, de csak azért, mert már túl vagyok rajta, és a legtöbb részén már csak nevetek :D

Szóval... Múlthét hétfőn még rengeteg friss hó volt. A testvéremmel sétáltunk hazafelé és a hólepte, eredetileg füves résznél kedvünk támadt játszadozni... :D 5 perccel idősebb nővérem biztatására felavattam a havat, belefeküdtem hóangyalkát csinálni. Csakhogy amikor hátrafelé dőltem, valahogy a jobb lábam nem mozdult ki alólam, és sikerült ráesnem a saját lábamra, iszonyú szerencsétlen pózban. Fájt, fájt, de akkor még nem észleltem, hogy baj van. Sőt még egy akkora hógolyót is gyúrtam, ami a derekamig felért. :) :)

Kép a gyúrás pillanatáról:

Másnapra már eléggé fájt a térdem, szerdára viszont már akkorára dagadt, hogy a nadrágomat nehezen tudtam ráhúzni és a fájdalom is elviselhetetlenné vált. Letotyogtam a házi orvoshoz, az ötperces utat húsz perc alatt tettem meg. Az orvos azt mondta, ő nem tud vele mit kezdeni, el kell mennem az egészségház sebészetére. Elmentem oda is (szerencsére már autóval), az ottani orvos elküldött röntgenre, utána azt mondta, hogy ő nem traumatológus, menjek el a Péterfy Kórház baleseti sebészetére. (ha még lenne vizitdíj, akkor mindhárom helyen fizetnem kellett volna? :D) Oda is elautókáztunk, a lában egyre jobban fájt. Délután öt óra körül értünk oda, orvos csak fél nyolc körül látott először. Azt mondta, hogy "súlyos térdszalag sérülésem" van. Végrehajtottak egy térdpunkciót, ami abból állt, hogy leszívtak valamilyen folyadékot a térdemből. Ez elég fájdalmas volt. Aztán megint kiültettek várakozni és fél 9 körül mondták, hogy be akarják gipszelni. Azt nem hagytam, mert a combomtól a bokámig akarták és mindennap kellett volna véralvadásgátló injekciót adni magamnak, amit nagyon nem szerettem volna. Megkérdeztem, hogy lehet-e nem begipszelni. Azt mondták lehet, de alá kellett írnom valamit, hogy saját felelősségemre így döntöttem. Este kilenc körül haza is értem.

Kaptam egy felcsatolható térdtartó micsodát és azt tanácsolták, hogy jegeljem, pihentessem és ha lehet, ne álljak rá (ami rendben is lenne, de galériaágyam van, amire létrával kell felmenni (:D), ezért a tesóm normális ágyán fekszem/alszom). Mankót is kaptam, hogy ne kelljen ráállnom mozgás közben.

Egy-két napja szerencsére rohamosan javulni kezdett. Már semmilyen éles fájdalmam nincs, csak annyit érzek, hogy nem 100%-os a lábam (boku-maruzni még egy ideig biztosan nem tudok :D). Ráállni még kicsit nehéz, ezért egy mankót és a térdtartót még használom.

Tanulság: a hóangyalkázás veszélyes! :D :D :D

_______________________________________________________________

Jövő héten már lesz új Született feleségek.

Előzetest is találtam:

Bebi